A tollaslabda bemutatása

2021. augusztus 5.

Mostani blogbejegyzésünk a tollaslabdázáshoz igyekszik meghozni a kedvet. A tollaslabdázás széles körben népszerű játék – sokan játsszák családjukkal hobbiként kertben vagy strandon, de vannak, akik versenyszerűen űzik sportpályákon. Tollasütővel és tollaslabdával játsszák.

Minden, ami a tollaslabdázáshoz kell!

A pálya felépítése

A tollaslabda pálya 13,40 m hosszú, amit 1,55 m magas háló oszt középen egy-egy térfélre. Létezik egyes pálya, ami  5,18 m, illetve páros pálya, ami 6,10 m széles két oldalfolyosóval. amik egyenként 0,46 m szélesek. A hálótól mindkét térfélen 1,98 m-re jelölik ki az elülső adogatóvonalakat. 

Tollaslabda háló
Tollaslabda háló, hordozható, 4,1m

A tollaslabdázás szabályai

Páros játékban az alapvonalaktól 0,76 m-re helyezkednek el a hátsó adogatóvonalak. A középvonal az alapvonaltól az első adogatóvonalig tart.  Az adogatást, valamint a fogadást a jobb/bal adogató és a fogadótéren belül kell végrehajtani. A labdát labdamenet közben a levegőben kell ütni a játéktéren belül egészen addig, míg az egyik fél nem hibázik. Két nyert, 21 pontig tartó játszmából áll egy mérkőzés. A játékosokat szenior (idősebb), felnőtt, U19 ifjúsági, U17 serdülő, U15 serdülő, U13 és U11 kezdő korcsoportokba a sorolják be. Egyénileg és csapatban indulhatnak.

Tollasütő és tollaslabda

A tollaslabdázás története

A tollaslabdázás, mint versenysportág 1872-ből, Angliából származik. Beaufort herceg játszotta badmintoni birtokán, angolul ezért hívják badminton-nak  a sportot. A ma is megtekinthető Badminton House volt az otthona az első versenynek minősülő tollaslabda mérkőzésnek. Az első össz-angol bajnokságot a Wembleyben, 1899-ben rendezték meg. Az 1972. és 1988. évi bemutató után 1992-től a tollaslabda bekerült a nyári olimpiai játékok felhozatalába. Az 1934-ben alakult Nemzetközi Tollaslabda Szövetség (IBF) 2006-tól Tollaslabda Világszövetség (Badminton World Federation, BWF) néven működik.

Tollaslabdázás Magyarországon

A Magyar Tenisz Szövetség Tollaslabda Bizottsága 1966-ban alakult meg, a Magyar Tollaslabda Szövetség (MTLSZ) pedig 1969-ben nyitotta meg kapuit. 2007-től az MTLSZ alszövetségeként működik a Szabadidős és Amatőr Tollaslabda Szövetség.

A leigazolt versenyzők már az 1000-es számot is elérik, az MTLSZ pedig már több mint 50 tagegyesülettel rendelkezik, de rengeteg lelkes amatőr is űzi a sportot. Szerencsére már egyre jobban erősödik a magyar mezőny. Már van U15-ös Eb ezüstérmünk is és a riói olimpiára is kijutottunk.

A tollasozás mindenkinek ajánlható, aki önfeledt labdajátékban lelné örömét.

A tollaslabdázás ugyanis fejleszti a

  • taktikai képességeket
  • állóképességet;
  • mozgáskoordinációt;
  • koncentrálást;
  • kitartást;
  • lazaságot;
  • ügyességet;
  • gyorsaságot;

Tollasütő és tollaslabda

Előnyei és hátrányai

A tollaslabdázás teljesen átmozgatja a testet, hiszen gyorsan kell helyzetet változtatnunk. A kombinatív készségeket is fejleszti a játék és nem utolsó sorban izgalmas versenysport is. Hátrányaként meg kell említeni, hogy főképp zárt csarnokokban játsszák mesterséges világítás mellet, emiatt már a szemfüles gyártók világítós labdát is kifejlesztettek.

Míg a versenyzők életkora 10 és 40 év közé tehető, a lelkes amatőrök 5 éves kortól egészen idős korig játsszák ezt a népszerű sportjátékot.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj elsőként újdonságainkról és akcióinkról!